Az eddigi legnagyobb, legalább 15 ezer fős tüntetésen követelte szombaton Jerevánban az örmény ellenzék Nikol Pasinján miniszterelnök lemondását amiatt, hogy november elején megállapodást kötött Azerbajdzsánnal a karabahi harcok lezárásáról, és ezzel jelentősen csökkent az örmények ellenőrizte terület nagysága.
A választási csalások ellen tiltakozókkal való durva leszámolást, vagy az orosz erők behívását próbálja meg előkészíteni Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, aki továbbra sem hajlandó szóba állni az ellenzékkel. Lukasenka külföldi fenyegetést vizionál, az ellenzék pedig vesztett lendületéből. Most éppen bármi megtörténhet.
A síita militáns mozgalom, a Hezbollah egyik tagját nevezte meg az illetékes nemzetközi bíróság a 2005 februárjában megölt libanoni miniszterelnök, Rafik Hariri gyilkosának. A bíróság döntése tovább súlyosbíthatja az augusztus 4-ei hatalmas bejrúti robbanás által már egyébként is kiélezett belpolitikai feszültséget.
Sok éve nem tapasztalt tiltakozási hullámot váltott ki Kínában az, hogy meghalt Li Ven-liang, az a vuhani orvos, aki először figyelmeztette Kínát és a világot a már több mint 600 halálos áldozatot követelő új koronavírus-járvány veszélyére.
A kirgiz rohamrendőrség újabb ostromot kezdett csütörtökön az erőddé átalakított házában rejtőzködő exelnök, Almazbek Atambajev letartóztatása érdekében. A szerdai első akció kudarccal végződött, s a fegyveres összecsapásban egy rendőr halálos sebet kapott.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy Nicolás Maduro venezuelai államfő sorsa nem a caracasi utcákon, hanem a latin-amerikai országgal kapcsolatos orosz-amerikai vita során dől majd el. Washington és Moszkva most még a kölcsönös fenyegetéseknél tart, de valószínű, hogy a háttérben komoly alkudozás is folyik.
A venezuelai fővárosban szerdán meghallgatásra talált Juan Guaidó ellenzéki vezető felhívása, hogy az emberek vonuljanak az utcákra, kikényszerítve Nicolás Maduro elnök távozását a hatalomból. A számos sebesülést és egy halálos áldozatot követelő összecsapások ellenére azonban semmi sem utal arra, hogy fordulat következett volna be az egyre inkább politikai patthelyzetnek tűnő válságban.
Tartanak a zavargások Caracasban, Venezuela fővárosában, ahol a Juan Guaidó ellenzéki politikus vezette erők megpróbálják átvenni a hatalmat Nicolás Maduró államfőtől. Közben kiderült, a „Szabadság hadműveletet” későbbre tervezték, ám azért kellett megindítani az akciót, mert a magát ügyvezető államfőnek nyilvánító Guaidó megtudta, le akarják őt tartóztatni. A venezuelai-kolumbiai határon egyre többen próbálnak meg kijutni Venezuelából.
Juan Guaidó, a venezuelai ellenzék magát ügyvezető államfővé minősített vezetője bejelentette, megkezdődött a Nicolás Maduro államfő leváltását célzó folyamata utolsó szakasza. A bejelentést Guaidó egy venezuelai légitámaszponton, katonákkal körülvéve tette. Az ellenzék és a kormányzat hívei is az utcákra vonulnak. Caracasban lövöldözés hallatszik.
Egyre több jel utal arra, hogy miután a vezető EU-tagállamok Juan Guaidó parlamenti elnököt ismerték el Venezuela legitim államfőjének, a hivatalos elnök, Nicolás Maduró szövetségesének számító Oroszország is kezdi elengedni a diktatórikus eszközökkel kormányzó volt buszsofőr kezét. Oroszországnak 10 milliárd dollárja bánhatja Maduro bukását.
